Ugrás a tartalomra

Cozia-hegység sátras túra

Cozia-hegység sátras túra

2017. 07.20-23.

(FOTÓALBUM>>)

Létezik a Déli-Kárpátok egyik eldugott szegletében egy kis szerény, hivalkodásoktól mentes, a nagyok árnyékában magányosan álldogáló, szomorkodó hegység, melynek neve:

                                                                                     Cozia.

Három napos felfedező túrát szerveztünk e magyar turisták által szinte ismeretlen vidékére, hogy felfedezzük ennek az igazságtalanul a turista irodalomban is csak szinte széljegyzet szerűen említett száműzöttnek a rejtett értékeit.

De hol rejtezik ez a kis kincsestár, melyről eddig nem is hallottunk?

A földrajztérképeket böngészve is csak alig-alig lehet rálelni, pedig az Olt völgyében délre utazó elhagyva a Vörös-Torony szorost alig 50 km-t kell csak megtegyen, hogy még Calinesti előtt megpillantsa, a folyó bal partján, a környező hegyvonulatoktól jól elkülönülve magasodó, helyenként fehér sziklaszirtekkel díszített egymagában álló hegytömeget. Semmivel sem összetéveszthető kontúrrajzolata azonnal felébreszti az embert: „Ő AZ!” és már le sem tudjuk venni a szemünket róla, méterről-méterre követve gerinc éleit, hajlatait, csábító idomait, miközben egyre csak közeledünk hozzá, mígnem egy duzzasztómű töltéshídján az Olt folyót átszelve már ott is vagyunk a lábai előtt. És a csábítás csak erősödik, hogy behatoljunk rejtelmes világába (mint a Rejtelelmes sziget főhőse). Pedig a nagy ászok ott vannak körülötte: Északról a Fogaras zárja el az Erdélyi-medencétől, Nyugatra a Lotru-hegység és Dél-Nyugatra pedig a Kapacina.

Hárman vágtunk neki ennek a kalandnak és a Vörös-toronynál, majd a Tört-toronynál tett rövid megállók után a fent leírt érzésekkel hajtottunk fel az Olt folyónak a Turnu nevű tavat létrehozó duzzasztó gátjára. Nem is hajtottunk le róla, hiszen közvetlenül a folyó bal partján, szinte a töltés tövében áll egy római kori műemlék erőd, melynek felújított építményét turistaként vétek lenne látogatás nélkül hagyni.

Ez az Aruréla erőd. …...

A kis kitérő után Pausa településig folytattuk utunkat, ahol a főútról a Manastiria Stinisoara tábla által jelzett irányba fordulva fokozódó izgalommal töltve a Pausa patak völgyét követtük egyenes az áhított hegy belseje felé. Ez már a Cozia-hegység (Massivul Cozia). Alig hagytuk el a település határát amikor egyenruhás férfi állta utunkat. A Cozia nemzeti park természetvédelmi őre volt az, aki szándékaink iránt érdeklődve tájékoztatott a hegyen való túrázás szabályairól, és a fizetendő parkbelépő díj intézményéről. Miután jegy ellenében kifizettük a fejenként 5 RON összegű belépődíjat továbbengedett és folytattuk utunkat felfelé a gyalogtúránk kiinduló pontjáig, amely egyben első tervezett táborhelyünket is jelentette. Ez a Manastiria Stinisoara kolostor-völgye volt.

Túratáv: 7,8 km, Szint: +395 m/ -395 m

                                                                                                          Kocziha Attila