Ugrás a tartalomra

Bükki kalandozások

Vörös-kő forrás

2021. 03.06.

Az egy napos túránkon visszatértünk a Bükkaljára, ahol tovább barangoltunk előző túráinkat folytatva, hogy újabb izgalmas geológiai képződményeket fedezhessünk fel.

Békéscsabáról indulva Mezőkövesden át Cserépvárajára érkeztünk, ahol túranapunk első célpontja felé, a Csordás-völgyi kaptárkövekhez indultunk egy rövid bemelegítő túrára. A jelzetlen ösvény egy tanya elkerített udvarai között vezetett az erdő felé, melynek rejtekében egy kis emelkedő leküzdésével meg is találtuk a keresett kaptárköveket. Visszafelé a tanya gazdája állta utunkat, mondván, hogy az út is az ő tulajdona és nem engedi, hogy áthaladjunk. Ennek nyomatékául drótot kezdett kifeszíteni, és egy hamarjában nyomtatott tiltó feliratot is kihelyezett, de végül mégis csak átengedett bennünket a kisbuszainkhoz.

Túratáv: 1.7 km, Szint: +-53 m

A második túrahelyszínünkhöz Cserépfalu és Bükkzsérc érintésével, majd a hegyeken át erdészeti úton jutottunk el. A szerpentines Bükkzsérc-Pazsag aszfaltozott út ugyan az Eger erdő ZRT. zárt útja volt, de szerencsére a sorompók nyitva álltak, így nem kellett 60 km-es többlet távolsággal Eger felé kerülni.  

A túra kezdőpontja a Fekete-len (651 m) alatti Hereg-rét volt, ahol érkezésünkkor már jónéhány ott parkoló autó mutatta, nem leszünk egyedül.

A kék kereszt jelzésen indultunk felfelé, majd arról letérve a Malom-hegy és a Kuklya (707 m) kioldalazásával a Borz-kút forrásának érintésével, a Bodzás-lápa, és az Imó-kő-lápa felett kanyargó erdészeti úton haladtunk tovább.  

De mi az a LÁPA
A lápa tájjellegű kifejezés, melyet (főleg a Bükkben) a sekély talajmélyedések, lapos völgyek jelölésére használnak, de használják még –mint ez esetben is- olyan lejtős hegyhátakra, melyeknek esése a környező térszintek eséséhez képeset kisebb és amelyeket valamilyen korábbi vízfolyások völgyszerűen mélyítettek. Ezek a mélyületek olykor fakitermelési vonszoló utak nyomvonalának továbbfejlődésével alakultak ki.

Az egyre havasabb úton a Toldi-lápánál, egy ötös kereszteződésben értük el a Toldi-kunyhót, ahol a Kék kereszt jelzésű ösvény is újra megjelent. Egy rövid szakasz után déli irányba egy meredek, jelzetlen ösvény nyílik. Ez az egyébként csak engedéllyel használható út vezet le a Vörös-kő alsó forrásához. Az alig több mint 900 m-es távon 190 m szinteséssel értük el a gejzírként kilövellő forrást, ahol már a Stimetz-ház felől is odaérkező túrázóknak köszönhetően kisebb tömeg gyűlt össze. Az időszakos forrás védett területen, 460 m tszf. magasságban tör a felszínre egy forrásbarlangból, mely a 70-es években beomlott és így elzárta a víz természetes útját. Ekkor újra feltárták és 3 db kútgyűrűvel stabilizálták a forrást, majd újra lefedve a forrásszájba helyezett gyökérkaros zárókővel biztosították a ma is látható, jellegzetes kitörés formátumú, akár másfél méter magasba is felemelkedő forráskiömlést.

A forrás hangulatos környezetében fogyasztottuk el az ebédünket, majd elindultunk a meredek emelkedőn visszafelé. Ahogy elértük újra a Toldi kunyhót a bejövő kék kereszt jelzésre tértünk át, majd a Toldi-kapunál átváltottunk a zöld sáv jelzésre, mely a Toldi-bükk-alján át a Kis-Virágos-hegy alján (805 m) a Bélapátfalva felöl érkező Országos Kéktúra útvonalába csatlakozott be. A hegy nevéhez híven már február végén virágokkal ajándékozza meg az erre túrázókat. Most sem volt másként, hisz Pirosló hunyorok (Helleborus Purpurascens), Kikeleti hóvirágok (Galanthus nivalis), és az éppen kibújó, de még virágot nem hozó Szártalan kankalinok (Primula vulgaris) sokasága megmutatta meg magát. Itt át is kanyarodtunk a kék sáv jelzésre, mely egyenesen a környék legszebb kilátópontjára, a 949 m magas Tar-kő mészkőszikláira vezetett bennünket. Itt egy fantasztikus panoráma tárult elénk. A szomszédos Három-kő (904 m) sziklái, Eger városa, a Mátra vonulatai, a Zempléni-hegység magasabb hegyhátai után a Bükkalja hullámzó gerincei közt az Alföld távoli rónasága is feltárulkozott előttünk. Felismerhető volt a Laskóvölgyi- és a Geleji-víztározó, valamint a Tisza-tó napfényben csillogó távoli víztükre. A Tar-kő tetején megkerestük az oda rejtett geoládát, majd elindultunk lefelé. A Tar-kő-alja mentén kanyargó kék kereszt jelzésen haladtunk a Malom-hegy aljában, a Hereg-vágás érintésével a Hereg-rétig (570 m), túránk végállomásáig.

Egy fantasztikus idővel megáldott, sok látnivalóval megajándékozott túra élményeivel gazdagodva indultunk hazafelé.

Túratáv: 17.4 km, Szint: +707 m -715 m

            Kocziha Attila