Bihari túrák banner Bihari túrák banner

Törcsvár

 

Törcsvár

 

(románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, erdélyi szász nyelven Tölzburg): falu Romániában Brassó megyében.

Fekvése:

Brassótól 27 km-re délnyugatra fekszik.

Nevének eredete:

Neve a szláv Trk személynévből származik. A román Bran szláv eredetű román személynévből származik.

Története:

A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. A 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben Mircea havasalföldi vajdának adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték.

1568-tól Brassó városának birtoka lett.

1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették.

1916-ban IV. Károly király Zita királynénak adta, majd 1918-ban Mária román királyné birtoka lett. Királyi nyaralóhely volt, ma a királyi műgyűjtemény látható benne.

Népesség:

1910-ben 1136, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Törcsvári járásának székhelye volt.

1992-ben társközségeivel együtt 5692 lakosából 5678 román, 9 magyar, 4 német volt.

Látnivalók:

  • A Törcsvári-szoros
  • A Törcsvári szoros előtt áll 100 m magas hegyen Törcsvár vára, Erdély egyik legépebb vára, falai teljes épségben állnak.

Törcsvár (Drakula – Vlad Tepes – váraként tartja számon Románia) Brassótól DNy-ra, az egykori történelmi magyar határtól alig 30 km-re, Törcsvár (Bran) település mellett, a Törcsvári szoros előtt álló, közel 100 m magas hegyen épült a nagyjából trapéz alaprajzú, É – D-i irányú belsőtornyos vár. A legkeskenyebb és egyben a leginkább védelemre szoruló oldala a széles árokkal megerősített K-i, melyet 4 m vastag kőkockákkal borított, tömör pajzsfal zár le. Ennek tetején a védők számára védőfolyosó készült. A pajzsfal mögött álló palota kétemeletes, benne egykor tizenegy lakóhelyiség volt található, melyek közül a legnagyobb a lovagterem lehetett.

A vár egyetlen bejárata a déli várfalból kiugró, négyszög alaprajzú, ágyúlőréses, vastag falú kaputorony emeleti részén nyílik, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet.

A kaputornyon keresztül a vár udvarára tehát kocsival vagy lóval bejutni nem lehetett. Az É-i oldalon, a szikla tetején négyszög alakú, meredek félfedéllel borított torony épült, mely kívülről magasnak látszik, de belülről csak kétemeletnyi. Mellette egy hét emeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya épült, melynek tetőrészéből kis figyelőtornyocska nyúlik ki.

A nyugati, kerek torony aljában volt az ablaktalan börtön, ahová csak térden csúszva lehetett bejutni. Földszintjén a darabontok szobája volt, a torony közelében pedig a kb. 70 m mélységű kút. Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megőrző várának falai teljes épségükben, de többször kijavítva ma is állnak. Dongaboltozatos szobáiban ma múzeum működik, ahol a vár eredeti felszerelése mellett a román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be.

Törcsvárnak egy elővára is volt a völgyben, mely a szorost zárta le. A hágó útja keresztülhaladt rajta, így itt ellenőrizték, vámolták az országba érkezőket. Gazdasági-, és lakóépületek is álltak benne, mivel a felsővár túl kicsi volt ezek elhelyezésére. Az elővár lőréses falaiból még napjainkban is jelentős részek állnak, melyek jól érzékeltetik egykori kiterjedését.

Nagy Lajos király 1377-ben építtette Törcsvárat a havasalföldi román vajdák betörései ellen, a szoros védelmére. Feltehető, hogy korábban is volt itt valamilyen erősség ez azonban a havasalföldi vajdaság megszilárdulása után már nem láthatta el kielégítően feladatát.

Egyes szakírók szerint e korai várat a II. Endre által 1211 – 1215 között betelepített német lovagok építették, a legújabb kutatások azonban ezt nem tartják valószínűnek. Az uralkodó fenntartotta magának a törcsvári várnagyok kinevezésének jogát, és a későbbiekben is rendelkezett bizonyos birtokokkal a várban és a hozzá tartozó falvakban.

Törcsvár neve Hunyadi János 1448-ban kelt oklevelében tűnik fel ismét, melyben parancsot ad ottani várnagyainak.

1498-ban Ulászló király Brassónak adta zálogba a várat, de kikötötte, hogy várnagya mindenkor magyar legyen. 1528. január 25-én Ulászló kivette a várat az erdélyi vajda fennhatósága alól, és 25 évre hosszabbította meg a zálogot. Brassó a vár megerősítésével nem sokat törődött, bár 1512-ben 100 forintot fizetett ki Zeller Mátyás építőmesternek a javításokért.

1530-ban Mózes vajda küldött sereget a vár elfoglalására, de a székelyek nagy vérveszteségek árán megvédték. Az ostrom után a brassóiak azonnal megkezdték a sérült falak kijavítását, a munkálatok 1535-ig tartottak.

A brassóiak 1568-ban elérték, hogy Törcsvár véglegesen az övék legyen. Ezért János Zsigmond fejedelem évi 200 forint adót vetett ki rájuk. Miután a vár Brassó kezére került, határvédő szerepe csökkent. Mikor Báthori Gábor a vele ellenséges brassóiak ellen fordult, a rozsnyói vár elfoglalása után, 1612. április 5-én Törcsvár alá vonult, mire a szász Henklischer János várnagy azonnal átadta a vár kulcsait a fejedelemnek. Brassó még ugyanebben az évben hűséget fogadott a fejedelemnek, mire a várat is visszakapta.

II. Rákóczi György 1660-ban, amikor harmadszorra is Erdély fejedelme lett, tábornoka, Mikes Mihály seregével az éj leple alatt váratlanul megjelent a vár alatt, székely katonái létrákon megmászták a falat, és Törcsvárt elfoglalták.

Ezután 1690-ben Thököly Imre akarta bevenni az erősséget, de Brassóból érkezett segítséggel a császáriak megvédték.

A 18. század végén már csak egy porkoláb és 12 városi darabont tartózkodott benne.

Forrás: Wikipedia

 

.

Találkozzunk a facebook-on !

                        

Magyarország nyitólapja