Bihari túrák banner Bihari túrák banner

Csíksomlyó leírás

Csíksomlyó leírása
SZÁLLÁST KERES? TOVÁBB >>>>>

 

Koordináta:é. sz. 46° 22′ 44″, k. h. 25° 49′ 31″46.3788, 25.8252

Csíksomlyó (románul Şumuleu Ciuc, németül Schomlenberg vagy Somlyoer-Berg[1]) 1959 óta Csíkszereda település része Romániában Hargita megyében található.

A katolikus vallású székelyek híres búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

Fekvése:

A falu Csíkszereda központjától 3 km-re északkeletre a Somlyó-patak völgyében települt.

Története:

Csíksomlyó környéke 1769-1773 közöttA települést 1335-ben Sumlov néven említik először. 1352-ben már biztosan volt temploma. Az egykori Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1530-ban és 1649-ben kápolnát építenek hozzá. 1553-ban, 1601-ben, 1661-ben, 1694-ben és 1705-ben ellenséges hadak dúlták fel. A súlyosan megrongált templomot 1802-ben le kellett bontani. A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban, belső berendezése 72 évig tartott. Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke, 1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb. A templom melletti kolostorban 1630-ban már volt középfokú oktatás. A mai kolostorépület 1773 és 1779 között épült, könyvtára számos ősnyomtatványt őriz. 1876-ig Csík-, Gyergyó- és Kászonszék közigazgatási székhelye volt. Csíksomlyóhoz 1850-ben Várdotfalvát, 1941-ben Csobotfalvát csatolták. 1959 óta Csíkszereda északkeleti külvárosa.

Látnivalók:

  • Csíksomlyói Kegytemplom
  • Ferences kolostor
  • Nepomuki Szent János-kápolna
  • Kájoni János szobor
  • Domokos Pál Péter szobor
  • Csíkszék egykori székháza
  • KALOT-ház
  • Jakab Antal Tanulmányi Ház
  • Az egykori Római Katolikus Gimnázium 1727-ben épült, a mára fennmaradt emeletes épület 1780-1782 között épült, az iskola falai közt sok híresség tanult 1911-ig, később gyermekotthon működött az épületben.
  • Szent Péter és Pál-plébániatemplom

Egyéb látnivalók:

  • Csíksomlyói borvízforrás
  • csíksomlyói Barátok fürdője
  • Kissomlyó-hegy Jézus-hágója
  • Salvator-kápolna
  • Szenvedő Jézus-kápolna
  • Szent Antal-kápolna
  • Nagysomlyó-hegy
  • A Csíksomlyó kezdetét jelző harangláb.
Csíksomlyói búcsú túra

 

(Pünkösd Erdélyben)

A csíksomlyói búcsú minden év pünkösdkor megtartott, több százezer résztvevős búcsú (vallásos esemény) az erdélyi Csíksomlyó melletti Somlyó hegyen.

Története:

( A képre klikkelve dokumentum film nézhető meg a Csíksomlyói búcsú történetéről.)

Dokumentum film a Csíksomlyói búcsú történetéről

A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett.

A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni.

A búcsújárás:

Széles körben elterjedt napjainkban is azt a tévhite, miszerint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet.

A fejedelem állítólag hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben. Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg.

Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.

Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével.

Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.

A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:

„ A pünkösti bucsura az idén is nagy számban sereglettek össze a hivők. A megjelentek számát mintegy 12-15 ezerre becsülik. A szombati kivonulásnak szép idő kedvezett, de ünnep első napján a kivonulást az esős idő zavarta meg. Szombaton délután a vecsernye megtörténtével Antal József csikszentléleki plébános tartott lendületes prédikácziót, ünnep első napján a szent misét Murányi Kálmán főesperes az egyházi szónoklatot Markaly Antal csikszentgyörgyi plébános tartotta. ”

– Csíki Lapok, 1894. május 16. „ A csiksomlyoi bucsu. E kegyeletes vallásos ünnepélyre vármegyénkből és a szomszédos megyékből az idén is nagy számban gyültek össze a hivők. A rendes körülmények között csendes Csik-Somlyót szokatlan jövés-menés és zaj tette élénkké már az ünnepet megelőző napokban. A vásárosok, épen mint egy sokadalomra, igen nagy számban gyültek össze s minden felhasználható teret beépitettek sátrakkal és árus bodékkal. A tulajdonképeni bucsusok már pénteken este gyülekezni kezdettek, a nagyobb rész azonban szombaton érkezett meg, mig a vármegye közeli helyiségeiből csak ünnep első napján vonultak fel. A megjelentek összes száma 8-10 ezeret tesz ki. Az áhitatos szertartások szép idő mellett folytak le úgy szombaton, mint vasárnap délelőtt. A bucsuk alkalmával szokásos rendzavarások, összekoczczanások az idénről sem maradtak el, de a kivonult erélyes csendörség a keletkező zavarokat dicséretre méltó buzgalommal már csirájában elfojtotta. A haza vonuló bucsusokat jótékony meleg eső áztatta meg, mely kisebb-nagyobb megszakitással a gazdák nagy örömére mindkét ünnep napon tartott.[2] ” – Csíki Lapok, 1893. május 24.

A búcsú lezajlása:

A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a székelység, és a Kissomlyó hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, hogy a gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum, mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint a katolikus gimnázium legjobb végzős diákjának tiszte vinni. A menetet szokásosan a csángók zárják. Amikor a menet a Kissomlyó hegyén levő Salvator-kápolnához ér, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” című éneket, és így folytatódik tovább a körmenet.

A szombati program:

  • 5.30-tól folyamatos gyóntatás és áldoztatás van a Ferences Kolostor négyszögletű udvarában,
  • Szentmisék reggel 7-kor és 8-kor vannak a kegytemplomban,
  • A kordon a főpapsággal 10.30-kor indul a Csíksomlyói Ferences Kolostor elől,
  • az ünnepi szentmise  12.30-kor kezdődik a Hármashalom oltárnál, a csíksomlyói Nyeregben,
  • 19.00 órakor szentmise szentbeszéddel a Kegytemplomban,
  • éjszakai virrasztás, Csíksomlyó – Kegytemplom.

A pün

kösdi szentmise szónokai:

A 2012 évi szentmise ünnepi szónoka

Tempfli Imre atya

 

Tempfli Imre stuttgarti magyar plébános volt.

 

 

2013-ban Ternyák Csaba egri érsek,

Ternyák Csaba egri érsek

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. 

A búcsú mottója: „Boldog vagy, mert hittél!”  A szentmisét a Duna Televízió és az Erdélyi Mária Rádió élőben közvetíti.

Mottó:

A legutóbbi búcsúk mind rendelkeztek mottóval is. A mottó magában foglalta az ünnep lényegét.

  • A 2002-es csíksomlyói búcsú mottója: „ Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet! ” – Ef 4,2 A 2003-as csíksomlyói búcsú mottója: „ Tegyetek meg mindent, amit csak mond! ” – Jn 2,5
  • A 2004-es csíksomlyói búcsú mottója: „ Asszony íme, a te Fiad, aztán így szólt a tanítványhoz, íme, a te Anyád! ” – Jn 19,25-26
  • A 2005-ös csíksomlyói búcsú mottója: „ Maradj velünk, Uram! ” – Lc 24,29 A
  • 2006-os csíksomlyói búcsú mottója: „ Szent Fiadat Boldogasszony kérd e népért! ”
  • A 2007-es csíksomlyói búcsú mottója: „ Magasztalja lelkem az Urat! ”
  • A 2008-as csíksomlyói búcsú mottója: „ Egészen szép vagy, Mária! ” – Én 4,1 A
  • 2009-es csíksomlyói búcsú mottója: „ Krisztussal ezer esztendeig ” – Jel 20,4
  • 2010-es csíksomlyói búcsú mottója: „Most segíts meg, Mária!”
  • 2011-es csíksomlyói búcsú mottója: „Mária által Jézushoz!”
  • 2012-es csíksomlyói búcsú mottója: "Máriával, Jézus Anyjával"
  • 2013-es csíksomlyói búcsú mottója:  „Boldog vagy, mert hittél!”

     

Érdekességek:

2008 augusztusában egy zarándok az ausztriai Mariazell városából elindult, hogy közel 1400 kilométer megtételével, a következő évben, 2009-ben részt vehessen a csíksomlyói búcsún. 2008 évétől kezdődően a magyar fővárosból, Budapestről minden évben indul nosztalgiavonat Székelyföldre, hogy a zarándokok is részt vehessenek a búcsún.

Forrás: Wikipedia

.

Találkozzunk a facebook-on !

                        

Magyarország nyitólapja